Szentbékálla a Káli-medence ékköve, a medence északi, a Boncsos tető, a fekete hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el.

A település-elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma, sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, ahol évente mintegy 2000 órányit süt a nap. A viszonylag kis terjedésű határ körben erdős, dombos, csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras.

A falu nevének első fele attól a Szent Benedektől származik, akinek szerzetes fiai a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú ivadékok megmentéséért, s amelynek első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.

A római katolikus templom XVIII. Századvégi újjáépítése, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott Felner Jakab építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható.

A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.

Szentbékálla közvetlen szomszédságában található a Velétei palotarom, amely gótikus /XI.-XII.sz./ műemlék, és a Töttöskáli templomorom, amely román stílusban /XIII.sz./ épült.

A faluban járva megfigyelhetők a régi házakon a népi építészeti hagyományok, amelyek közül néhány műemlék. Az 1825-ben épült műemlék Istvándi-ház képviseli a népi építészeti stílust.

A felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház országos jelentőségű műemléke a Birkás pince és lakóház. 1763-ban Felner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.

Ma már romos, az egykori strandfürdő, amelyet 1935-ben építtetett Borbély Gáspár helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött.

A falu határában nyugatra fekszik a híres Kőtenger. Valaha az itteni intenzív vulkánikus tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz, vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.
 

 

A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolcai-medence tanú hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a hegytető tavaira is.

Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak, vagy krátertavak. Ezek a mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékálla felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz, bővizű forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi forrás, vagy kút.

Térképek

Vissza a főmenübe


 

HTML Help Site
Copyright © 2008  A honlapot közösségi összefogással a www.kalidekor.hu készítette.